Dopo il funerale di papà, la mia roba è stata buttata in giardino e hanno cambiato la serratura:«Questa è casa nostra!» – gridavano.Io sono rimasta zitta… fino a quando il notaio non ha scioccato tutti.
Nach Papas Beerdigung haben sie meine Sachen in den Hof geworfen und die Schlösser ausgewechselt:„Das ist unser Haus!“Ich habe geschwiegen – bis der Notar alle schockierte.
După înmormântarea lui tata, rudele mele mi-au aruncat lucrurile în curte și au schimbat yală: „Asta e casa noastră!”Eu am tăcut – până când notarul i-a șocat pe toți.
Po pogrzebie taty moje rzeczy wyrzucili na podwórko i zmienili zamki:– To nasz dom!Milczałam – aż do chwili, kiedy notariusz wszystkich zaszokował.
Apám temetése után a cuccaimat kidobták az udvarra, a zárakat lecserélték:– Ez a mi házunk! – ordították.Én hallgattam… amíg a közjegyző meg nem sokkolt mindenkit.
A gyerekeim azt mondták, hogy az anyjuk sok évvel ezelőtt tengerbe fulladt. De az öreg kutyánk, a kedvence, soha nem megy a víz
A gyerekeim azt mondták, hogy az anyjuk sok évvel ezelőtt tengerbe fulladt. De az öreg kutyánk, a kedvence, soha nem megy a víz közelébe.
A gyerekeim azt mondták, hogy az anyjuk évekkel ezelőtt a tengerben fulladt meg. De a régi kutyánk — az ő kedvence — soha nem megy a víz
A gyerekeim azt mondták, hogy az anyjuk évekkel ezelőtt a tengerben fulladt meg. De a régi kutyánk — az ő kedvence — soha nem megy a víz közelébe. Helyette mindig ugyanahhoz a sziklához rohan, és ugat. Ma végre követtem…